Hölgyek a szorítóban, avagy a női profi birkózás története: (1. rész) A kezdetektől az új millenniumig

Bártfi műsorvezetőnk újabb hiánypótló összeállítása. Ezúttal a női pankráció történetében merült el, azzal a céllal bemutassa nektek azt. Sokan új dolognak gondolják a női birkózást, ami csak az elmúlt három évtized találmánya, pedig sokkal régebbi, mint hinnénk. Többek között olyan úttörőkről olvashattok a cikkbeken, mint The Fabulous Moolah, Alundra Blayze, Sunny, Lita vagy a Four Horsewomen. Készüljetek egy újabb időutazásra, mert most nagyon hosszú út áll előttünk. A két részes cikk első tagjában eljutunk  a kezdettektől az új millenniumig.

A kezdetek                 

Mildred Burke

Ahogy a bevezetőben olvashattátok, egy igen hosszú útra indulunk el, mivel egészen az 1800-as évek végéig kell visszamennünk, egyenesen a pankrációipar gyökereihez, hogy megtaláljuk a női birkózás eredetét. 1890-ben találjuk az első női bajnokot, Josie Wahlford személyében, aki az évtized végéig tartotta magánál azt a címet, ami akkor még szervezetek felett állt, és a bajnoknak mindenhol meg kellett védenie azt. Sorban érkeztek a több éves regnálások, amíg 1910-ben Cora Livingstone megszerezte a címet Kansas City városában, amit egészen a visszavonulásáig, 1925-ig magánál is tartott. Azt ezt követő hét évben az öv magányosan várta az új gazdáját, amit végül Clara Mortenson személyében talált meg. Ezzel kezdetét vette a női pankráció történetének első nagy rivalizálása. A nagy ellenfél nem más volt, mint Mildred Burke, akivel ketten meghatározták a harmincas évek női birkózását, s akit nem mellesleg a legendás William “Billy” Wolfe, a National Wrestling Alliance egyik szülőatyja készített fel. Először nem akarta elvállalni a fiatal pincérnő kiképzését, ezért odahívta az egyik férfi tanítványát, hogy bodyslammelje őt. Igen ám, de Mildred simán megkontrázta a fogást, és ő vágta földhöz az illetőt. Végül Wolfe nem csupán kiképezte, hanem feleségül is vette a hölgyet, s mindamellett még a menedzsere is lett. A két hölgy rivalizálása tovább folytatódott, és a harmincas években egymás között csereberélték a bajnoki címet. Az elhúzódó viszályt végül Burke nyerte meg, amikor 1937 áprilisában végleg legyőzte Clarát, és ezek után - egy röpke 1 hónapos megszakítást leszámítva - egészen 1952-ig nem adta ki a kezéből az övet. A ringben nem is győzték le érte soha, csak a színfalak mögött. Az igazi nőcsábász hírében álló Wolfe-fal kötött házassága megromlott, ekkor elhagyta a szervezetet, a válást pedig 1953-ban kimondták. A volt férj csatlakozott az NWA-hez, akik szerették volna a szervezet égisze alatt tudni a női bajnoki címet, így felajánlották Burke-nek, hogy egy ellenfél ellen elveszítheti az övét. A válaszlevelében Mildred közölte, hogy ő egy 12 csapatos tornát szeretne, akinek a győztese ellen hajlandó lenne ezt megtenni. Wolfe kihasználta befolyását a szervezetben, és saját menyével June Byers-szel nyerette meg a tornát - aki ráadásul egyben a szeretője is volt. Ezután következett a mérkőzés, amit two out of three falls szabályrendszerben bonyolítottak le. A meccs gyorsan elmérgesedett és a második menet alatt már egy igazi harcot láthattak a két nő között, akik szívből gyűlölték egymást. Ez a menet már sosem ért véget, az NWA vezetőtanácsa Wolfe javaslatára félbeszakította a mérkőzést, Burke-ot megfosztották a címétől és Byers-t ismerték el a szervezet női bajnokaként. Ebbe Mildred soha nem törődött bele, így a cím kettészakadt. Megalakította saját szervezetét: a World Women's Wrestling Association-t, ami az egyik legelső, kizárólag nőkből álló organizáció lett.

 A női birkózás “mesés” időszaka 1954-1990

The Fabulous Moolah

Így jutunk el az ötvenes évek közepére, ahol egy olyan csillag született, aki meghatározta az igencsak háttérbe szorított női birkózást. De mielőtt erre rátérnénk, kicsit tekintsünk ki a wrestling világából arra, hogy miért is szorultak vissza a nők az ’50-es években az élet szinte valamennyi területen. Ekkoriban ugyanis megjelent egy trend, miszerint az amerikai közép- és felsőosztály női tagjai inkább legyenek otthon, főzzenek, takarítsanak és neveljék a gyereket, míg a férjük dolgozik és eltartja a családot. Így a nők, akik a második világháború során gyakorlatilag maguk működtették az amerikai gazdaságot, most visszaszorultak a konyhájukba. 1949. május 26-án a már említett June Byers ellen debütált egy 26 éves fiatal lány, név szerint Mary Lillian Ellison, akit az 1950-es évek közepéig valet gyanánt használtak. 1956-ban Byers bejelentette a visszavonulását, így az NWA-nek keresnie kellett egy új hölgyet, aki a címet birtokolhatja. Ezt követően esett a választás az ekkor 33 éves Maryre. A címet egy 13 emberes battle royalban szerezte meg, a mérkőzés után pedig az idősebb Vince McMahon új ring-nevet adott a hölgynek, ami nem más, mint a The Fabulous Moolah. Moolah a nők limitált ringideje ellenére is hatalmas sztárrá vált, és olyan nagyságokkal kötött szoros barátságot, mint Elvis Presley vagy Jerry Lee Lewis. 1972-ben ő lett az első nő, aki a Madison Square Gardenben birkózhatott, mivel egészen addig New York Állam Atlétikai Bizottsága tiltotta a női pankrációt az állam területén. Végül azonban a legendás Bruno Sammartinóval együtt a Garden egyik legnagyobb sztárjává vált. Bajnoki uralkodása az NWA női bajnokaként - 70 napot leszámítva - egészen 1983-ig tartott. Ekkor ugyanis Moolah eladta a bajnoki címet a fiatalabb Vince McMahonnak, így a női bajnoki cím ismét kettészakadt és megalakult a WWF női bajnoki címe. (Amit Moolah még egy évig magánnál tartott, majd átadta a stafétát Wendi Richternek). Igen ám, de Richter közel két év bajnoki regnálást követően nem volt hajlandó aláírni a WWF szerződéshosszabbítási ajánlatát, így Vince McMahon megszervezte az eredeti screwjob-ot egy New York-i live eventen, ahol egy The Spider néven birkózó titokzatos maszkos nő eltért a megbeszéltektől és erővel leszorította Wendi vállát. A bíró leszámolta a hármat, hiába rúgott ki már az elsőnél. A felbőszült Richter folytatta a támadást addig, amíg le nem tépte a maszkot a hölgyről, akiről kiderült, hogy The Fabulous Moolah az. Richter felháborodásában kiviharzott a ringből, faképnél hagyta Vince McMahont, aki a gorilla pozícióban várta, majd anélkül, hogy átöltözött volna, egyenesen a repülőtérre ment egy taxival, elhagyta New York területét, s ezután soha nem beszélt többé Moolah-val.  Egy kisebb megszakítással Moolah megint csaknem két évig birtokolta a címet. Később még a legendás Sensational Sherri és Rockin' Robin nyerte el az övet. Majd amikor ez utóbbi 1993-ban elhagyta a céget, akkor a WWF ideiglenesen megszüntette a bajnokságot.

Egy új irány kezdetei 1990-2000

Alundra Blayze

Az 1990-es évek fordulópontot jelentettek a női birkózás számára, mivel a wrestling ezen ágának fejlődése két irányra szakadt. Az első irányt egy olasz-amerikai hölgy, Debrah Anne Miceli forradalmasította, akit a WWF-ben Alundra Blayze-ként, a WCW-ban pedig Madusa-ként ismert meg a nagyközönség. Karrierjét a függetleneknél eltöltött két év után az American Wrestling Associationnél (AWA) kezdte, ahol 1987-ben megnyerte az AWA női bajnoki címét, majd 1988-ban első nőként kapta meg a Pro Wrestling Illustrated „év újonca” díját. 1989 és 1991 között Japánban élt, ahol kitanulta az ottani pankráció stílusát. Miután visszatért, az Államokban eltöltött pár évet a WCW-nál, ahol legfőképpen Rick Rude kísérőjeként szerepelt. Ekkor érkezett el az idő a WWF-ben, hogy Vince McMahon újraindítsa a 3 éve szünetelő női divíziót. Legnagyobb sztárjának szánta Madusát, aki azonban addigra levédette ezt a nevet, így a WWF vezetősége kitalálta az Alundra Blayze karaktert, mivel nem voltak hajlandóak fizetni a névhasználatért Micelinek. Volt egy másik kérése is a hölgynek: hozzanak számára olyan ellenfeleket, akikkel képes jó mérkőzéseket vívni. Ennek eredményeként a WWF leigazolta Bull Nakanot, akivel már Japánban is dolgozott együtt, továbbá Rhonda Singet, aki az egész világot bejárta birkózóként. Ezzel összeállt az új divízió tartópillére. Elkezdődhetett volna egy új aranykor és a női birkózás egyenjogúsítása. 

Sunny

Csakhogy a WWF titánja süllyedni kezdett, és a terv füstbe ment. Madusa pedig, aki a női birkózás megmentője lett volna, kis híján a gyilkosává vált. 1995 decemberében a WWF financiális nehézségei miatt felbontották a szerződését. Igen ám, de mindeközben továbbra is ő volt a regnáló bajnok és nála volt az öv, amit a cég elfelejtett visszakérni. Így hát két héttel a távozását követően a WCW Monday Nitro élő adásában fogta és kidobta a kukába a WWF női bajnoki címét. Ezek után Miceli feketelistára került a WWF-ben és egészen 2015-ig nem volt kapcsolata a céggel. A WWF pedig ismét felfüggesztette a női bajnoki címet három évre.

Ezekkel az eseményekkel egyidőben megjelent valaki az adásokon, aki nem volt birkózó, mégis megteremtette a modern női pankrátort. Ő nem más, mint az első „díva”, Tamara Lynn Sytch, azaz Sunny. Ő volt az, aki karizmájával és modell kinézetével megteremtette azt a trendet, hogy a WWF modellekből és színésznőkből próbál meg birkózót faragni. A megmaradt női birkózókat elvitték egy komikusabb, szexistább irányba, ahol csak élő díszletek voltak a showműsorokon. Sorban jelentek meg a modellek, mint Debra, Terri Runnels és The Kat, akik szinte tréning nélkül kerültek a ringbe, és egyre inkább a testükkel vonták fel a magukra a közönség figyelmét, mintsem a képességeikkel. Jó példa erre Sable, aki egyszer egy darab bugyiban pózolt a RAW kellős közepén, két tenyérlenyomattal a mellén. A WWF végül odáig süllyedt, hogy az akkor 76 éves Fabulous Moolah-t tette meg bajnoknak 1999-ben. Így érkeztünk el az új millenniumhoz, amikor már a roster tagja volt két olyan hölgy, aki a következő időszakot meghatározta, és visszahozott valamit a régi dicsőségből.

Ennyi lett volna utazásunk első fele; remélem, már látjátok, hogy mennyi intrikával, politikával és botránnyal van tele a női birkózás története. A második részben pedig egészen napjainkig visszük a történet folyamát. Foglalkozunk két olyan hölggyel, akik olyat tettek, mint előttük még senki. Eljutunk a mélypontra, hogy onnan lássuk egy új éra hajnalát.

Források

Lillian Ellison,. First Goddess of the Squared Circle,ReganBooks 2002

Jeff Leen: The Queen of the Ring: Sex, Muscles, Diamonds, and the Making of an American Legend Atlantic Monthly Press 2009

Tim Hornbaker : National Wrestling Alliance, The Untold Story of the Monopoly that Strangled Pro Wrestling ECW Press, 2007

John F Molinaro: Top 100 Pro Wrestlers of All Time, Winding Stair Press, 2002.

Eric Bischoff, Controversy Creates Ca$h. Simon and Schuster. 2006