A pankráció története VI. rész – Valóra vált (rém)álom
A por elült a csataréten és csak egy harcos maradt állva: a WWF. A WCW leadta az utolsó Nitro adását, amit a győztes hadvezér Vince McMahon nyitott, és egy olyan angle kezdetével zárult, amiről a pankráció rajongói évek óta csak álmodhattak. A háborúnak megvoltak az áldozatai, több birkózó életét vesztette (többek között: Brian Pillman és Owen Hart), vagy a karrierjük befejezésére kényszerültek komoly sérülések miatt (mint talán a ’90-es évek elejének legnagyobb sztárja Bret Hart, aki a folyamatos agyrázkódások miatt visszavonult). Viszont a WWF erősebb volt, mint valaha és kezükben volt a kulcs, hogy még nagyobb dominanciájuk legyen az évtized során, aminek az eszköze egy sor eddig megnem történt álom meccs volt. Ezzel azonban volt egy kis baj.
Sorozat idővonala
Invázió cégen belül.

A kihagyott ziccer
A WWF kezében ott volt a kulcs talán a legnagyobb pénzhez és sikerhez, amit a Wrestling biznisz valaha látott. Azaz az Invázió történetéhez: amiben a WCW és az ECW belülről foglalja el a WWF-t. Viszont ezzel akad egy kis gond. A WWF, amikor megszerezte a WCW-t csak a low és midcarder birkózóit szerezte meg a nagy riválisnak, míg az igazi sztárok, mint Sting, Goldberg, Nash és Hogan továbbra is hosszú távú szerződéssel rendelkeztek, ami az AOL Time Warnerhez kötötte őket és a WWF-nek rengeteg pénzbe kerül volna ezeket a szerződéseket kivásárolni, amit az öltöző nyugalma és a bérpiramis megőrzése érdekében nem léptek meg. Így a WCW invázióját DDP és Booker T vezették a low carderek élén. A WWF eredeti tervei az voltak, hogy a WCW egy külön identitásként külön műsorral létezik tovább, azonban ezt a tervet gyorsan elvetették. 2001 júliusban az inváziós csapatok kiegészültek az ECW birkózóival, ami során létre jött az ECW és a WCW szövetsége, az Alliance. És hogy ki volt az ECW vezetője? Stephanie McMahon. Igen minden idők legígéretesebb sztorivonalát sikerült egy McMahon családi drámává változtatni, viszont az érdeklődés nem apadt. A nézők tűkön ülve várták a történetet. Viszont egyre jobban kiütközött, hogy a szövetség oldalán nincsenek igazán nagy sztárok, így a WWF a saját vezető embereit helyezte át ide ahelyett, hogy megszerezte volna a WCW sztárjait. Július 22-én került sor talán az egyik legjobban várt WWF PPV-re a WWF Invasion-re. A rajongók hihetetlen érdeklődést mutattak az esemény iránt. Ez a legtöbb eladást produkáló fizetős adás a WWF történetében, ami nem WrestleMania. A PPV-n az Alliance birkózói mérkőztek meg a WWF birkózóval és a Main Event után az Alliance győzedelmeskedett 6-5-re. A történet folytatódott az év során viszont egyre kisebb érdeklődéssel. A sztori végső kifutása az év végi Survivor Series-en történt. Ahol a Team WWF (The Rock, Chris Jericho, The Undertaker, Kane, és The Big Show) legyőzte a Team Alliance-t (Steve Austin, Kurt Angle, Booker T, Rob Van Dam, és Shane McMahon). Az utolsó két ember a ringben Austin és The Rock volt. Látjátok mi a probléma? A WWF két legnagyobb neve vívja az utolsó párharcot egy interpromóciónális küzdelemben. És ki érkezett meg a Survivor Series utáni első RAWn? Maga Mr. NWA/WCW Ric Flair, mint az új sztori szerinti társtulajdonosa a WWF-nek. Sőt, a következő év februárjában rendezett No Way Out-on megérkezett az NWO is az eredeti felállásában. Ha ezek a debütálások egy fél évvel korábban történnek talán az invázió sem fulladt volna kudarcba. A rajongók viszont egyre jobban érezték valami hiányát, amire egy független válasz érkezett.
Forradalom az alvilágból

Az élharcosok
A promoterek gyorsan érezték az egyre növekvő igényt az alternatívára, hiszen a WCW és az ECW halálával olyan vákuum keletkezet a wrestling világában, amit be kellett tölteni. 2002-ben kezdődött el két olyan szervezet története, amik szép lassan a második és harmadik szereplővé nőtték ki magukat az évek során. Az egyik a déli birkózás egyik fellegvárában Nashvilleben jött létre. A legendás promoter Jerry Jarrett, a fia Jeff Jarrett valamint Bob Ryder gyermekeként alakult meg a Total Nonstop Action, hamarosan csatlakozott hozzájuk Vince Russo is. A másik pedig egy Baltimore-i szervezet a Ring of Honor Wrestling. A két szervezet eltérő módon közelítette meg a kérdést, hogy hogyan legyenek mások, mint a WWF. A TNA a hatszögletű ringgel, a kiváló cirkáló és női divíziójukkal, valamint olyan nevekkel, akik nem kellettek a WWE-nek vagy nem voltak elég jók, amikor a szervezetnél voltak. Míg az ROH-ben elindult az igazi indi forradalom a tiszta birkózás visszatértével. A stílus lényege az, hogy a WWF-re akkoriban jellemző állandó bezavarások, diszkvalifikációk és egyéb zavaró dolgok helyett magára a ringben történő eseményekre helyezték a hangsúlyt. Olyan nevek vezették ezt a forradalmat, mint CM Punk, Daniel Bryan, Samoa Joe, Claudio Castagnoli, Nigel McGuiness, Austin Aries, majd később Seth Rollins és Kevin Owens. Megteremtettek egy teljesen új stílust, ami 2013-ra teljesen megváltoztatta a bizniszt és elérte a mainstream szinteket is. Viszont a WWE dominanciáját egyik se tudta megdönteni, sőt még megközelíteni se. A TNA a legjobb időszakában leültettet több, mint két millió nézőt és 1.5 pontos nézettséget ért el a Nielsen féle listán. Az ROH meg se tudta ezt közelíteni az évek során.
Dobjuk ki a F-et

A királyok királya
A WWF-ben is rengeteg változás következett be. Az első egyből a névváltoztatás, mivel a World Wildlife Fund (tudjátok a pandások) beperelte a WWF-et a betűszó használatáért. Így a WWF önként újra csomagolta magát és megszületett a World Wrestling Entertainment, azaz a WWE. Mivel Vince él hal versengésért, így önmaga kreálta meg a konkurenciáját. Mivel rengeteg birkózó állt a rendelkezésére, így kettéosztotta őket a brand extension keretében, így a Raw-nak és a Smackdown-nak is saját utazó rostere lett, akik csak a saját műsoraikban léptek fel. Viszont a következő években a WWE-ben is komoly problémák merültek fel. Az Attitude Era két kiemelkedő sztárja The Rock és Steve Austin is otthagyta a WWE-t röpke 2 év leforgása alatt. Viszont meg jelent egy új csillag is a pankráció egén, a következő nagy durranás: Brock Lesnar, aki egy tornádó sebességével söpört végig a rosteren és emelkedett fel a csúcsra, viszont ilyen gyorsan távozott is. Lesnar a biznisz feszített tempójával járó nyomást nem bírva 2 év alatt kiégett, a Wrestlemania XX után kilépett. Ugyan ezen esemény látta Goldbergnek a WCW egyik legnagyobb sztárjának első WWE-s futásának végét, aki szintén nem váltotta be a hozzá fűzött magas reményeket. A WWE-nek így három felépített Main Eventer szupersztárja maradt, Triple H, The Undertaker és Kurt Angle. A WWE-nek égető szüksége volt új olyan emberekre, akik szép lassan a csúcsra érve átvehetik ezeket a pozíciókat. Azonban ebben a két éves időszakban is volt egy kiemelkedő pontja az adásoknak egy visszatérő régi ismerős személyében. 4 év hosszú kihagyás, a poklok pokla után, új emberként tért vissza Shawn Micheals a 2002-es SummerSlam-en. Azóta tudjuk, hogy számára a birkózás olyan, mint a biciklizés, hiszen az este legjobb mérkőzését vívták Triple H-el, amit egy 2 éves hosszú véres hihetetlen feud követett.
Könyörtelen agresszió

Egy nemzet hőse
A WWE egy új érába lépett. Ez, amit a Ruthless Aggression-nak nevezünk igazából négy ember Main Eventbe emelkedéséről szól: Edge, Randy Orton, John Cena és Dave Batista. Edge egy kiváló tag team birkózóból lett először kiváló midcarder, aztán egy nagyon személyes feud, amit Matt Hardyval vívott, valamint egy új koncepciónak köszönhetően lett kiváló Main Eventer. Ez a koncepció volt a Money in the Bank, amit elsőként megnyerve sikeresen be is váltott. 2006 januárjában. Randy Orton és Batista hamar Triple H szárnyai alatt találták magukat, amikor is Ric Flairrel kiegészülve megalkották az Evolutiont. Randy ennek köszönhetően először mid card bajnok majd pedig WWE nehézsúlyú bajnok lett, ami egy Triple H elleni feudban csúcsosodott ki. Azonban ez hamar a második generációs birkózó fejébe szállt és több backstage botrány és függőség után többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült neki az igazi áttörés. Batista szintén az Evolutionban kezdett felfelé emelkedni. Neki is egy Triple H elleni feud következett. Egy kiváló storyline végén a Wrestlemania 21-en elhódította a WWE nehézsúlyú világbajnoki címét. Ugyanezen a Mánián törte át az üveg mennyezetet a következő 10 év legmeghatározóbb alakja, John Cena is. Cena, akit nem kezeltek kiemelkedő prospectként. Saját magának köszönhette ezt a viszonylagos gyors emelkedést, hiszen egy olyan élt talált meg a fehér rapper gimmickkel, ami először a mid cardon tette komoly draw-vá majd pedig egy szintén kiváló JBL elleni feud után Main Eventerré vált. Tehát 2005/2006-ra a WWE kitermelte a következő pár év Main Eventer generációját.
Az a két nap, ami majdnem megölte a pankrációt.

Aki ellopta a szívünk
évtizedet tudott a háta mögött. Ezért volt különösen megható, amikor a Chris Benoit és Eddie Guerrero egymás mellett ünnepelve egy estén értek fel a szervezet két csúcsára. Eddie Kurt Angle-t legyőzve elhódította a WWE bajnoki címét, később az este fő mérkőzésén Benoit Triple H-et és Shawn Michaels-t legyőzve lett a WWE nehézsúlyú bajnoka. Azonban a két jó barát élete tragikus véget ért a következő három éven belül. 2005 November 13-án Guerrero-t holtan találják a hotelszobájában, a boncolás szerint a halálát szívroham okozta, ami nagy valószínűséggel a korábbi évek alkohol függőségének és szteroid használatának következménye. Ezt követően a WWE bevezette a híressé vált Wellness programját, amiben szűrik a különböző gyógyszer, szteroid és drog használatot. Ezt a programot WWE minden egyes állandó in ring előadójára alkalmazza, ami alól a part timerek kivételt képeznek. Benoit esete még tragikusabb. Benoit nyugtalanító üzeneteket küldött és nem jelent meg a soron következő PPV-n. A kiérkező rendőrök a család mindhárom tagját holtan találták otthonukban. A nyomozás során azt állapították meg, hogy Benoit végzett a kisfiával és feleségével, majd pedig felakasztotta magát. Egy későbbi vizsgálat során megállapították, hogy Benoit agya súlyos állapotban volt és egy 85 éves Alzheimer kóros betegére emlékeztetett. Az orvosok véleménye szerint ez a folyamatos agyrázkódások és súlyos fejt ért traumák következtében alakult ki. Egyes vélemények szerint ez vezethetett ahhoz, amit elkövetett. Ez az eset az egész pankrációs világot megrázta, sőt annál tovább is gyűrűzött. A WWE-nek és a TNA-nek is meg kellet jelennie az Egyesült Államok kongresszusának vizsgáló bizottsága előtt is. Egyes rajongók végleg felhagytak a pankráció követésével, míg a műfaj elemzői egy olyan pontot találtak, amire mutogatni tudtak, hogy a pankráció túl erőszakos és ilyen tragédiákhoz vezet. A WWE az eset után szigorított a Wellness program vizsgálatain, amit kiegészített 2010-ben egyes izomlazítók tiltásával, valamint azóta kiemelt figyelmet fordít az előadóiik agyának védelmére. A szervezet folyamatosan figyelemmel kiséri az agyrázkódás és CTE kutatásokat.
Ezzel véget ért a WWE egy átmeneti időszaka, ami láthatjuk hihetetlen méretű potenciállal indult, de valahogy nem tudott felnőni a még nagyobb elvárásokhoz. Ekkor Vince egy olyan lépésre szánta el magát, ami mai napig talán a legfájóbb pont a rajongók szemében, de ez már a következő epizód tartalma.



